Aktuális
FŐMÉRŐ ÓRÁK CSERÉJE
Tájékoztatjuk Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy 2021. január 5. és 2021. január 18. között a vízmérés pontosságának fenntartása miatt a 6 évnél régebb óta üzemelő bekötési főmérő órák cseréjét végezzük Kaposváron az alábbiakban felsorolt utcákban:
TÁJÉKOZTATÓ
-----
TISZTESSÉGTELEN PIACI TEVÉKENYSÉG!
Vásárlásra próbálják meg rávenni a gyanútlan, megtévesztett felhasználókat.
ÉRDEKES
Hogyan készül? Szennyvízből tiszta víz.
XVIII. Országos Víziközmű Szerelőverseny
Szakgimnáziumi képzések
Szakgimnáziumi képzésekkel kapcsolatos hírünk itt megtekinthető
Számlamagyarázat:
Itt megtekinthető: KAVÍZ számlamagyarázat (pdf)
Tájékoztató adat átlagfogyasztásról:
Itt megtekinthető: Tájékoztató adat átlagfogyasztásról
A felhasználók jogorvoslati lehetőségei:
(Az információk és az oldal feltöltése folyamatos, a tájékoztatás nem teljeskörű.)
Hazánkban a víz- és csatornaszolgáltatást piaci körülmények között működő, jellemzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek végzik. A közüzemi vízellátás és szennyvízelvezetés a hatósági áras szolgáltatások körébe tartozik. A szolgáltatás díjait évente állapítják meg. Az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -tisztítás díját valamint a vízterhelési díjat a mindenkor érvényes mértékű ÁFA terheli. Törvényi előírás értelmében a hatósági árnak fedezetet kell nyújtania a hatékonyan működő vállalkozás költségeire és ráfordításaira. A 2010. évig érvényesülnie kell a teljes költségmegtérülés európai uniós elvének, azaz a bevételből a működési, pótlási és bővítési fedezeten túl a környezetvédelmi és a vízkészlet védelmi költségeknek is meg kell majd térülniük.
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 270/2003 (XII.24.) számú Kormányrendelet értelmében az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -tisztítás hatósági árán felül, a felszíni vízbe kibocsátott terhelő anyag (mint pl. a tisztított szennyvíz) után vízterhelési díjat is kell fizetnie a fogyasztóknak. A törvény megalkotását az indokolta, hogy a környezet túlzott terhelése, esetleges szennyezése, illetve ezeknek költségei, mérséklésének, elhárításának anyagi terhe többnyire nem az okozónál jelentkezik, hanem az egész társadalom számára jelent terhet. A tényleges használó, környezetterhelő valójában mentesül a csökkentés költségeinek viselésétől. Ezért mutatkozott elengedhetetlennek egy olyan szabályozórendszer megalkotása, amely a környezet használóját érdekeltté teszi a terhelés csökkentésében. A környezet fokozódó használatával egyre sürgetőbbé váltak a megóvást és helyreállítást szolgáló intézkedések. A megvalósítás költségeit az állam nem képes teljes mértékben felvállalni, a törvényalkotó emiatt indokoltnak tartotta a környezethasználók bevonását is a környezetvédelmi létesítmények finanszírozásba. Ez az elv alkotmányunkból következik, miszerint a közteherviselés kötelezettsége mindenkit arra kötelez, hogy tevékenységéhez, jövedelméhez mérten járuljon hozzá a közösség érdekeit szolgáló kiadásokhoz, így a környezet megóvásának költségeihez is. A víziközmű szolgáltatók a - kezelésükre bízott szennyvízelvezető- és tisztító művek szakszerű üzemeltetésével - csökkentik élővizeink terhelését, óvják vízkincsünk vízminőségét, védik vízbázisainkat. Ezáltal az egyik legfontosabb környezetvédelmi feladatot látják el az országban. Azonban a teljes körű szennyvíztisztítás megoldatlansága miatt élővizeinkbe még mindig számos, a környezetet terhelő szennyező anyag kerül. A környezetszennyezés folyamatának megállítása érdekében újabb és újabb környezetvédelmi beruházásokra, többek között szennyvíztisztító rendszerek létrehozására van szükség. E létesítmények létrehozásának finanszírozását szolgálja az állami költségvetés részére befizetésre kerülő vízterhelési díj. A vízterhelési díjat a közüzemi csatornahálózatot üzemeltető közszolgáltató fizeti meg az állami költségvetés részére, és azt, a szolgáltatási díjon felül, a környezeti terhelés arányában (azaz a közcsatornába bocsátott szennyvíz mennyiségével arányos mértékben) a törvény előírásainak megfelelően áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. Akiknek a lehetőség adott, de nem kötnek rá a közcsatornára, talajterhelési díjat kell fizetniük, melyet a települési önkormányzat vet ki.
Ingatlan víziközmű-hálózatba történő bekötése esetén
A jogszabályok szerint a szolgáltatás zavartalansága, folyamatossága, megfelelő minősége és biztonsága érdekében NEM SZABAD
A szolgáltatások nyújtására a fogyasztóknak a szolgáltatóval közüzemi szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötni.
Ivóvíz-szolgáltatásra az ingatlan teljes vízfogyasztását mérő bekötési vízmérő szerinti fogyasztónak (társasházak esetében a társasház képviseletét ellátó közös képviselővel) kell a szolgáltatóval a szerződést megkötni. Szennyvízelvezetés szolgáltatásra azoknak a fogyasztóknak kell szerződést kötni a szolgáltatóval, akik a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe veszik.
Tekintettel arra, hogy a szerződés határozza meg a szolgáltatás főbb feltételeit, aláírás előtt azt mindenképpen célszerű áttanulmányozni. A szerződéskötéshez ajánlott a fogyasztói jogok és kötelezettségek ismerete. Ehhez érdemes áttanulmányozni a szolgáltató üzletszabályzatát, amelyhez az ügyfélszolgálati, fogyasztói irodákban lehet hozzájutni.
A fogyasztói szerződésszegés és annak következményei – a Ptk. értelmezése szerint szerződésszegést követ el az is, aki nem fizeti a szolgáltatás ellenértékét.
MIRE FIGYELJÜNK A SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSAKOR?
A szerződésnek vannak jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemei, mint például:
A többlakásos ingatlanokban is igény van a lakásonkénti vízmérésre. E célra mellékvízmérőt lehet beépíttetni, amely a lakástulajdonos fogyasztó tulajdona, így ez esetben hitelesítésének költségei is őt terhelik. Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó (lakástulajdonos) a szolgáltatóval - a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (társasház) hozzájárulása esetén - mellékszolgáltatási szerződést köthet. A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltételei:
A szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a szolgáltatási pontig áll fenn. A szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást a szolgáltatótól kérni lehet. Jogszabálya azonban előírja, azt is, hogy a víz minőségének a vízkivételi helyen meg kell felelnie a jogszabályban foglalt előírásoknak. Ezért jogos az a szolgáltatói elvárás, hogy az ingatlan belső vízhálózatát bármikor, a fogyasztóval egyeztetetett időpontban ellenőrizhesse.
A szolgáltatási pont ivóvíz szolgáltatás esetén:
A szolgáltatási pont szennyvízelvezetés esetén:
A szolgáltatási ponton túli házi ivóvíz, illetve szennyvíz hálózat az ingatlan tartozéka, a fogyasztó tulajdona, amelynek fenntartása, javítása és szakszerű üzemeltetése az ingatlan tulajdonosának feladata. E hálózatot az érintett fogyasztóval előzetesen egyeztetett időpontban a szolgáltató jogosult ellenőrizni, ám ez nem mentesíti a fogyasztót a rendszeres ellenőrzés és karbantartás kötelezettsége alól.
Az ivóvíz fogyasztás mérésére vízmérő szolgál.
Ha tehát a plombán látható évet nem számítjuk és még nem telt el a bekötési mérők esetében négy év, a mellékmérők esetében pedig hat év, a mérő hitelesítése még érvényes. A bekötési vízmérőt, valamint a szolgáltatóval elszámolásra használt mellékmérőt üzembe helyezésekor a szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából bélyegzéssel, zárral látja el. Elveszti a mérő hitelessége érvényességét, ha a plombát rögzítő zsinór elszakad, vagy a plomba megsérül.
ÚJRAHITELESÍTÉS
Ha a hitelesítés érvényessége lejárt, a bekötési vízmérőt a szolgáltatónak saját költségén ki kell cserélnie hiteles vízmérőre. A szolgáltatónak a csere időpontjáról értesítenie kell a fogyasztót, hogy az ingatlanra be tudjon jutni és a fogyasztó jelenlétében végezze el a cserét. A mérőcserét a szolgáltató köteles dokumentálni. A cserebizonylaton a leszerelt és az újonnan felszerelt mérő azonosító adatain kívül szerepeltetni kell a régi mérő záró, és az új mérő kezdő állását, amelyet a fogyasztó - a mérőállások ellenőrzését követően - aláírásával tanúsít. Tanácsos, hogy a fogyasztó saját érdekében ellenőrizze az adatokat, a cserebizonylat tartalmáról pedig még a helyszínen kérjen tájékoztatást a cserét végző és dokumentáló szakembertől. A cserebizonylat egy példányát a fogyasztónál kell hagyni.
A VÍZMÉRŐ ÉP ÁLLAPOTÁNAK MEGŐRZÉSE
A Kormányrendelet szerint a fogyasztónak biztosítani kell a vízmérő akna hozzáférhetőségét, tisztán tartását, a vízmérő ép állapotban való megőrzését, és a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles.
MIT LEHET RENDELLENES MŰKÖDÉSNEK TEKINTENI?
HOGYAN LEHET A HELYSZÍNEN ELLENŐRIZNI A VÍZMÉRŐ MŰKÖDÉSÉT?
Ha a fogyasztó a vízmérő rendszeres ellenőrzése során, vagy a számlája alapján úgy gondolja, hogy a vízmérő többet mér a valós fogyasztásnál, először feltétlenül meg kell győződni arról, nincs-e ennek telken- vagy a házon belüli oka (csőtörés, szivárgás a falban vagy a földalatti vezetékben, szivárog a vízleeresztő csap, a kerti vagy egy épületen belüli csap, esetleg a WC tartály)? A rejtett szivárgást nagyon nehéz feltárni, azonban ez elsősorban a fogyasztó érdeke. A fogyasztó is gyanakodhat rejtett hibára, ha azt észleli, hogy a mérő akkor is fogyasztást mutat, amikor minden kifolyócsap jól zárva van, és sehol nincs jól látható felszíni nyoma vezeték meghibásodásnak (csepegő szifon, nedves fal, stb.).Csőtörés, vagy a kerti csap hibája esetén a feltárás után értesíteni kell a szolgáltatót, hogy a helyszínen győződhessen meg a hiba okáról, ugyanis, a csatorna díjat nem kell megfizetni, ha az elfolyt víz nem került a csatornába. Erről a szolgáltató helyszíni szemlén győződhet meg, és ilyenkor célszerű jegyzőkönyvet felvenni. A belső hálózat kijavítását bizonyító számla bemutatását kérheti a szolgáltató. A csatornadíj elengedését írásban kell kérni, azonban az elfolyt ivóvíz díját ekkor is meg kell fizetni! Ha nem derült fény semmilyen hibára, de a vízmérő a szokásosnál többet mér, ami nem magyarázható sem a fogyasztási szokások változásával, sem a belső hálózaton való vízelfolyással, akkor a helyszínen egyszerű pontossági vizsgálat végezhető hitelesített mérőedénnyel. A fogyasztó maga végezhet méréseket egy általa pontosan ismert térfogatú - legalább 10-20 literes - edény segítségével. Ez esetben kitartóan kell keresni a hiba okát. Szükség esetén szakembert kell hívni, és gondoskodni kell a mielőbbi javításról. Érdemes erről a gyanúról a szolgáltatót is tájékoztatni a mérőállás megjelölésével! A szolgáltatónak is érdeke, hogy segítséget nyújtson a rejtett hiba mielőbbi megtalálásához.
RENDKÍVÜLI HITELESÍTÉS
Ha helyszíni vizsgálat megalapozza a gyanút, hogy a vízmérő hibásan mér, a szolgáltatótól kérni lehet a vízmérőnek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Minősítő és Műszaki Biztonsági Hatósága által végzett rendkívüli vizsgálatát és rendkívüli hitelesítését. A rendkívüli vizsgálatot és a hitelesítést írásban kell megrendelni. Ezt követően a szolgáltató a vízmérőt leszereli, és azt zárható, lepecsételt dobozban/ládában helyezi el. A leszerelésnél a fogyasztónak is jelen kell lenni, és meg kell győződnie a leszerelt vízmérő állásáról, amit a kiszerelési jegyzőkönyvben rögzíteni köteles a szolgáltató. A rendkívüli hitelesítést az MKEH feljogosított szakembere végzi hitelesítő laboratóriumban. Ennek időpontjáról a fogyasztót előzetesen értesítik, ilyenkor a lezárt dobozt/ládát a fogyasztó jelenlétében nyitják fel. A pontossági méréseket hitelesítési előírás alapján végzik, erről jegyzőkönyv készül. A vizsgálat eredményéről az MKEH Minősítő és Műszaki Biztonsági Hatósága bizonyítványt állít ki. Ebben szerepel, hogy a mérő a rendkívüli vizsgálaton a mérésügyi követelményeknek megfelelt, vagy nem felelt meg, a mérő használható-e továbbra is, vagy ezzel ellentétben, javítás és újrahitelesítés nélkül nem szolgálhat számlakészítés alapjául. Ha a mérő megfelelt, a rendkívüli hitelesítés költségeit a fogyasztónak meg kell térítenie, és egyúttal el kell fogadnia, hogy számlái pontos, hiteles mérés alapján készültek. Bekötési mérő esetében, ha a mérő nem felelt meg, a rendkívüli hitelesítés költségeit a szolgáltató fedezi, ellenkező esetben a költség a fogyasztót terheli! Olyan esetben, amikor a mérő nem felelt meg, felül kell vizsgálnia számlázását; azon belül azt az időszakot, amely a rendkívüli hitelesítés kérésének időpontját megelőző utolsó, nem vitatott leolvasástól eltelt. Erre az időszakra a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából számított átlagfogyasztás alapján kell megállapítani. Mellékvízmérő esetében a rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költségeit a fogyasztónak kell viselnie.
A vízmérő leolvasását lehetővé kell tenni, a vízmérő leolvasót az ingatlanra be kell engedni. Ha valami ok miatt nincs mód, telefonon vagy írásban be kell jelenteni a szolgáltatónak a vízmérőállást. Célszerű a vízmérőt a leolvasási időpontok között a fogyasztóknak is ellenőrizni a belső hibák, a rendellenes működés felfedezése, elhárítása érdekében. Azonban a szolgáltató leolvasójától is elvárható, hogy felhívja a fogyasztó figyelmét, amennyiben a szokásoshoz képest lényegesen nagyobb fogyasztás mutatkozik.
A fogyasztó a számla összegére vonatkozóan annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, ennek azonban a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya.
A Kormányrendelet rendelkezik a díjfizetés elmulasztásának (mint fogyasztói szerződés szegésnek) lehetséges következményeiről is, ami lehet időbeni és mennyiségi korlátozás. Mielőtt a szolgáltató a korlátozást díj nemfizetés miatt bevezetné, köteles erre a fogyasztó figyelmét felhívni.
AZ ELVEZETETT SZENNYVÍZ MENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA
Az elvezetett szennyvíz mennyisége gazdaságosan általában nem mérhető, azt – a Kormányrendelet előírása szerint – a számlázott ivóvíz mennyiségének alapulvételével állapítja meg a szolgáltató.
A szennyvízmennyiség megállapításánál azonban nem lehet figyelembe venni az alábbi ivóvíz mennyiségeket:
LOCSOLÁSI KEDVEZMÉNY
A locsolási kedvezményt a fogyasztónak a szolgáltatónál kell kérnie, igénylésének két módja lehetséges azonban egyidejűleg csak az egyik megoldás alkalmazható a kérelmező fogyasztó választása szerint:
1. Számos településen – miniszteri vagy önkormányzati rendelet nyomán meghatározott fogyasztói körben – lehetőség van locsolási kedvezményként (kertes házaknál, általában áprilistól októberig) a számlázandó szennyvíz mennyiség 10%-os szezonális csökkentésére.
2. A házi ivóvízhálózatra a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért locsolási vízhasználat is csatornadíj kedvezményt jelent. A locsolási mellékvízmérőt célszerű a meglévő bekötési vízmérő aknájában felszerelni, hiszen ott biztosított a védelme, és egyszerű mindkét vízmérő egyidejű leolvasása.
A locsolási mellékvízmérő telepítéséhez a szolgáltató hozzájárulását kell kérni, és írásbeli megállapodást kelt kötni a szolgáltatóval. A kérelemhez be kell nyújtani a mérőhely létesítésére vonatkozó műszaki leírást és tervet, ezek a megállapodás mellékletét fogják képezni. A beépítés részletes szabályairól a szolgáltató adhat részcetes felvilágosítást. A locsolási mellékvízmérőre egyebekben ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a lakásvízmérőkre: hitelességük érvényessége (a hitelesítés évét követő év január 1-jétől számítva) hat (6) évig tart, ekkor a mérőt a fogyasztónak újra kell hitelesíttetnie, mert egyébként a szolgáltató már nem fogadhatja el azt számlázás alapjául.
A fogyasztó, illetőleg az elkülönített (mellékmérős) vízhasználó személyében beállott változást a vízmérőállás egyidejű közlésével a régi és új fogyaszkónak elkülönített vízhasználónak a változástól számított 30 napon belül kell a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített (mellékmérős) vízhasználó egyetemlegesen felel. Ingatlan vásárlása esetén elsősorban az új tulajdonos érdeke, hogy az együttes bejelentés az előírt módon megtörténjen, mivel számláján így szerepelhet csak a saját fogyasztása.
Amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás, a megkötött szolgáltatási szerződést 60 napos határidővel felmondhatja a fogyasztó, ha egyben ő az ingatlan tulajdonosa; az egyéb jogcímen használó pedig csak a tulajdonos hozzájárulásával teheti ezt.
A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönült vízhasználó 30 napos határidővel felmondhatja.
A mellékszolgáltatási szerződésé a szolgáltató két okból mondhatja fel:
Mindkét esetben a szolgáltató a felmondásról a bekötési vízmérő szerinti fogyasztót is (társasházak esetében a közös képviselőt) kőteles tájékoztatni.
Fontos tudnunk, hogy a tulajdonában lévő mellékvízmérő hitelesítéséről – 8 évenként – a fogyasztónak kell gondoskodnia.
A társasházon belüli elszámolásra, költségosztás céljából használt mellékmérőre jogszabály nem ír elő hatósági újrahitelesíttetési kötelezettséget. A mellékmérők a használat során veszítenek mérési pontosságukból, ezért célszerű ezeket is időszakonként újra hitelesíttetni. Erről a lakóközösségnek kell megállapodnia.
A téli időszakban használaton kívüli hétvégi házak, nyaralók belső (kerten és épületen belüli) vízhálózatát a fagy okozta csőtörésektől az ingatlan tulajdonosának védenie keli. Ennek bevált és legcélszerűbb módja a bekötési vízmérő utca felőli (külső) oldalára szerelt „főcsap" elzárása, és ezután a bekötési vízmérő ingatlan felőli (belső) oldalára szerelt vízleeresztő főcsap megnyitása, a belső hálózat víztelenítése. A földbe és a falba szerelt vezetékek a téli hosszú fagyos időszakban – fűtés hiányában – átfagyhatnak, ettől a kerti csapot sem védi a ronggyal való gondos átkötés sem.
Ha az őszi víztelenítést elmulasztjuk, tavasszal könnyen meglepetés érhet bennünket. A törött vezetéken hónapok alatt nagyon sok víz elfolyik feleslegesen. Nemcsak a belső vezeték javításának költsége terhel bennünket, hanem az elfolyt ivóvíz ára is. Bár a bizonyított csőtörés miatt a terepen elfolyt vízmennyiség után csatornadíjat nem számolhat a szolgáltató, a számlánk még így Is Igen magas lehet.
Csőtörés persze bármikor – nyáron is (!) – előfordulhat belső hálózatunkon. Ezért célszerű nyáron is elzárni a vízmérő előtti főcsapot, ha hosszabb ideig nem tartózkodunk ingatlanunkon (nyáron vízteleníteni felesleges).
A kilencvenes évek elejétől egyre nagyobb igény jelentkezett a társasházakban a lakások egyedi vízmérésére. Napjainkra hazánkban a mellékmérők nagy számban elterjedtek, lehetőséget adván arra, hogy minden fogyasztó az általa használt víz árát fizesse meg.
Ha döntés született arról, hogy mérőket szerelnek fel egy társasházban, el kell dönteni azt is, milyen céllal teszik ezt: az elkülönített mérőhelyek tuiajdonosai/díjfizetői fogyasztásukért a szolgáltatónak számolnak-e el, vagy a mérés célja az, hogy az ingatlan teljes vízfelhasználását a lakások vízfogyasztásával arányosan megosszák, és a tulajdonostársak e szerint járuljanak hozzá a közösen fizetendő ivóvíz szolgáltatási és szennyvízelvezetési díjhoz.
A KÖLTSÉGMEGOSZTÁSI CÉLÚ MÉRÉS ELŐNYEI
Több dolog szól amellett, hogy a lakóközösségek a költségosztási célú mérést válasszák. Ebben az esetben elegendő csak a lakásokban felszerelni vízmérőket, és az itt mért fogyasztásokkal arányosan lehet felosztani a társasházi ingatlan teljes vízfogyasztásának díját, költségét. Előnyként jelentkezik az is, hogy az ily módon, úgynevezett „költségosztásra szolgáló" vízmérő vonatkozásában a törvény nem ír elő kötelező időszakos újrahitelesíttetést, szemben a szolgáltatóval elszámolásra használt mellékmérők esetében: itt a jogszabály ezek hitelességének érvényességét 6 évben korlátozza, ráadásul a mérők újrahitelesíttetési kötelezettségégének költsége a mérők tulajdonosát terheli.
A költségosztási célú mérés előnyeként jelentkezik az is, hogy a mellékmérők leolvasását, mivel azt nem a szolgáltató végzi, rugalmasabban lehet kezelni: lehet alkalmazkodni a főmérő leolvasásának napjához, ami azért nagyon fontos, mert a mellékmérők leolvasása egyben egy kiváló ellenőrzési lehetőség is arra, hogy nincs-e valamilyen rendkívüli (pl., vezeték meghibásodásából, vagy esetleg illetéktelen beavatkozásból eredő) vízfelhasználás. A közös képviselő vagy megbízottja a lakó esetleges távolléte esetén vissza tud térni a lakásmérők leolvasása érdekében, és ezzel elérhető, hogy mindenki időben megismerje és be is fizesse a Társasház számlájára a vízdíj rá jutó részét.
A közösségi érdekeken kívül jelentkezik a lakástulajdonosok közvetlen anyagi érdeke is, hiszen ha nem a szolgáltató küldi a számlát, nem kell részére – a sok esetben évente növekvő – díjmegosztási költséget kifizetni (ilyen Kaposváron nincs!).
Jelentkezhet még egy, talán a legfontosabb előny: ha a közösség úgy dönt, hogy a mérőket akár a közös költség terhére egyszerre szereltetik fel, jó eséllyel kérhetnek díjkedvezményt a mérők árára és a szerelési költségekre, és ami még ennél is fontosabb, garantálható a mérőbeépítésre vonatkozó műszaki előírások pontos betartása az egyes lakásokban. Az azonos elvek szerinti mérőbeépítéssel csökkenteni lehet ugyanis a Társasház mérési rendszerének mérési hibáját, és ezzel együtt a főmérőn, illetve a mellékmérők összességén mért fogyasztások között jelentkező különbséget. Érdemes viszont a Társasháznak beszerezni saját azonosítójával és sorszámmal ellátott, legalább a mérő belépő oldali csatlakozójára (hollandira) felszerelhető, csak roncsolással nyitható műanyag zárógyűrűt, aminek épségét megőrizve nem szenved csorbát a lakók egymás közti bizalma sem.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ebben az esetben is érdemes a fizika törvényeit figyelembe venni; a mozgó alkatrészeket tartalmazó mérőeszközök idővel elhasználódnak, a vízmérők vízkövesedhetnek, mindez pedig a mérők mérési tulajdonságait lerontja. Ebből következően, ha szeretnénk megőrizni a mérők érzékenységét, pontos működését, érdemes a mérők felújításáról, azt követően pedig újrahitelesíttetésükről gondoskodni. Mivel a jogszabály ilyen esetekben nem kötelezi a tulajdonosokat előirt időszakonkénti újrahitelesíttetésre, ezért annak intervallumát a Társasház választhatja meg.
HA A MÉRÉSNEK A SZOLGÁLTATÓVAL TÖRTÉNŐ EGYENKÉNTI ELSZÁMOLÁS A CÉLJA
Az e célra szolgáló, ún. mellékmérők létesítéséhez feltételek teljesítését rendeli a jogszabály. Egyaránt szükséges a szolgáltató előzetes hozzájárulása, amit a bemutatott beépítési tervek elbírálása után ad meg, de szükséges a társasház előzetes hozzájárulása is.
FONTOS A MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ MÉRŐBEÉPÍTÉS, MÉRŐHELY KIALAKÍTÁS
Sajnos, azoknál a lakóközösségeknél, ahol nem születik döntés az egyidejű, egy vállalkozó általi szerelésről, előfordulhat, hogy egy-egy lakásban a szerelést végző szakember a szerelési előírásokat figyelmen kívül hagyva építi be a mérőt a rendszerbe. Ez leginkább a lakók esztétikai igényére való hivatkozással történik így. A lakók gyakran nem engedik meg, hogy a mérőt úgy szereljék be, hogy annak tengelye (nem a víz áramlási iránya!) függőleges legyen. Már pedig ez az elrendezés lenne az, amelyik hosszabb távon biztosíthatná a mérő megengedett hibahatáron belüli, a mérő beépítési helyzetétől függő magasabb pontossági osztályú működését.
A beépítés körülményei meghatározóak abból a szempontból, hogy a mellékmérők összességén mért fogyasztás milyen pontosan adja ki a ház teljes, a főmérőn mért fogyasztásának értékét. A már idézett Kormányrendelet értelmében az ingatlanra a vízmérőn keresztül beérkező teljes vízmennyiség ellenértékét a társasháznak meg kell fizetni, függetlensál attól, hogy a víz ellenőrzött és mért módon hasznosult, vagy valahol ellenőrizetlenül jutott akár idegen felhasználóhoz vagy szivárgott el.
Nem mindegy tehát, hogy a rendszerbe már a szereléskor bevisszük a nem kívánatos hibát, vagy ellenkezőleg, éppen a következetes, műszaki előírásoknak megfelelő építési kivitelezéssel biztosíthatjuk, hogy minél kisebb mérési hiba, különbözet keletkezzék a szolgáltató tulajdonát képező főmérő, illetve a lakások vízfogyasztását mérő mellékmérők mérési adata) között.
A mérőhelyek kialakításánál, illetve a vízmérők beépítésénél irányadónak kell tekinteni a vonatkozó műszaki előírásokat, szabványokat. A főbb ide vonatkozó szabványok: MSZ 22115:2002 (Fogyasztói vízbekötések); MSZ-04-132-1991 (Épületek vízellátása); MSZ EN 14154-2:2005+A1:2007 (Vízmérők, Beépítés és használati feltételek). A szabványokon kívül a gyártók is közölnek előírásokat a mérők műszaki követelményeknek megfelelő beszerelésére vonatkozóan. Bár ezen előírások betartásáért, illetve betartatásáért végső soron a szolgáltatónak kell felelnie, akinek a joghatással (számlakibocsátással) járó mérés – mérési eredményre kiható – körülményeit körültekintően, a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva ellenőriznie kell, a vállalkozó felelőssége is vitathatatlanul fennáll.
A BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ VÍZMÉRŐK KIVÁLASZTÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI
A MELLÉKVÍZ MÉRŐK FELSZERELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES
A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (a társasház) a hozzájárulásé csak az épület gépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg. (Ez azt Jelenti, hogy „csupán baráti, jószomszédi viszony” miatt a társasház hozzájárulása nem tagadható meg, ez ugyanis joggal való visszaélés lenne).
A SZOLGÁLTATÓI HOZZÁJÁRULÁS IRÁNTI KÉRELEMHEZ TERVET KELL BENYÚJTANI. A MELLÉKVÍZMÉRŐ FELSZERELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES
a.) az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével, mely azonosításra, valamint helykiválasztás helyességének megítélésére alkalmas;
b.) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi.
Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítana meg a szolgáltató, az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.
A vízszolgáltatók a Kormányrendelet értelmében kötelesek a felszerelt lakásmérőt üzembe helyezés előtt ún. jogi zárral (a csatlakozások észrevétlen megbontását megakadályozni hivatott műanyag gyűrűkkel) ellátni. Ennek sarán szükséges azt is ellenőrizni, hogy a kivitelezés az előzetesen engedéIyezett szerelési tervnek megfelelően történt-e? Fontos követelmény, hogy a mérőt úgy szereljék be, hogy annak tengelye (nem a víz áramlási iránya!) függőleges, számlapja vízszintes legyen. Ugyanis ez az elrendezés biztosíthatja hosszabb távon, hogy a mérő a megengedett hibahatáron belüli hibával, konstrukciójából adódóan a lehető legpontosabban mérjen. A beépítés módja kihat arra, hogy a mellékmérők összességén mért fogyasztás milyen pontosan adja ki a ház teljes, a főmérőn mért fogyasztásának értékét. A Kormányrendelet értelmében a tapasztalható különbséget Is ki kell fizetni, mégpedig a lakóközösség egészének. A különbség felosztási arányáról a lakóközösség dönt (a felosztás történhet például tulajdoni hányad alapján, vagy a lakásban mért vízfogyasztások arányában).
A mellékvízmérők nyilvántartásba vételére, azok alapján történő számlázásra jogszabályok kötelezik a szolgáltatókat. Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet. A szerződés megkötését – ha az elkülönített vízhasználó e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz – a szolgáltató nem tagadhatja meg.
A lakás-mellékvízmérő kiválasztása során figyelemmel kell lennünk a beépítési hely sajátosságaira, a felhasználandó vízmennyiségre, az üzemi víznyomásra, a megengedett nyomásesésre, a mérő és szerelvényeinek fizikai elhelyezésére és a mérendő víz hőmérsékletére. A vízmérők kiválasztásának szempontja lehet a mérő típusa, meterológiai jellemzői, mérete, teljesítmény-adatai, illetve szolgáltatásai. E kérdések eldöntésénél érdemes hozzáértő szakember tanácsát meghallgatni.
A VÍZMÉRŐK BEÉPÍTÉSI HELYZETÉRE VONATKOZÓ FŐBB KÖVETELMÉNYEK
Fontos tudni, hogy a szolgáltatóval történő elszámolás céljából kizárólag hiteles mérők alkalmazhatók.
© 2021 KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. - Minden jog fenntartva.