Ugrás a fő tartalomra Ide kattintva a Kapos Holding Zrt. elektronikus ügyfélszolgálati oldalán otthonról is kényelmesen intézheti ügyeit.

Kérdések – válaszok

Mi a bekötési mérő és mi a mellékvízmérő?

A bekötési vízmérő (vagy másként főmérő) a bekötővezeték végpontjára telepített műszer, amely az ingatlanok vízhasználatát méri. Kezelője a szolgáltató.

A mellékvízmérő (vagy másként almérő) a bekötési mérő után beépített, a fogyasztó tulajdonában lévő, költségmegosztó vízmérő.

 

Mi következik a tulajdonviszonyokból?

A szolgáltató kezelésébe a vízhálózat azon része tartozik, amely az ivóvíz-bekötővezeték fogyasztó felőli végpontjáig tart. Az ez utáni vezetékrendszer már a társasházi vagy az egyéni fogyasztó tulajdonát képezi, vagyis ellenőrzéséért, karbantartásáért ő felel.

 

Milyen kapcsolatban áll egymással a főmérő és a mellékvízmérő?

A vízdíj elszámolás jogszabályban meghatározott alapja a főmérő. A többlakásos épületek jelentős részében a főmérő utáni házi ivóvízhálózaton mellékvízmérőket helyeznek el, amelyek az egyes lakások, üzletek (illetve lakás- vagy üzletrészek, pl., konyha, fürdőszoba) közvetlen fogyasztását mérik.

 

Melyik vízmérő mérési eredményén alapszik az elszámolási rendszer?

A szolgáltató a fogyasztóval a főmérőn mért fogyasztás alapján számol el.

A mellékvízmérők a főmérőn mért fogyasztás felosztására szolgálnak, de az elszámolásnak nem képezik alapját.

 

Miért van szükség a főmérős számlázásra, ha a társasházban mindenkinek van mellékvízmérője?

A vízdíjszámlázás alapja a főmérő állása. A mellékmérő csak a társasházon belüli pontos költségmegosztásra szolgál. Vannak olyan okok – így például a mellékmérők által nem mért szakaszon vételezett vízmennyiség vagy a belső hálózat hibájából fakadó veszteség – amelyek elengedhetetlenné teszik a főmérős számlázást.

 

Miért nem kerülnek a lakások mellékvízmérői főmérős státuszba?

A jelenleg hatályos jogszabályi háttér (38/1995. /IV. 05./ számú Kormányrendelet 17.§ (3)) nem teszi lehetővé, hogy a mellékvízmérők képezzék az elszámolás alapját, mert az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a főmérő (bekötési vízmérő) az irányadó.

 

Társasházban lakom, van saját vízmérő a lakásomban, miért kell fizetnem a saját és a ház főmérője különbségét is?

A társasházak vízdíjelszámolásában a legtöbb gondot az okozza, hogy az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők fogyasztásának levonása után a főmérőn maradt vízdíjkülönbözetet rendezni kell. Ez a fogyasztási különbözet a társasházban a lakások közvetlen vízfogyasztásán felüli egyéb vízfogyasztásnak felel meg, ezért rendezése közös feladat: az 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet szerint az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a főmérő az irányadó. Mivel a főmérőn átfolyó teljes ivóvíz mennyiséget a főmérő szerinti fogyasztó, vagyis a társasházi közösség használta fel, a különbözet kiegyenlítése is a lakókat terheli. A mellékvízmérők az egyes tulajdonostársak vízfogyasztásának meghatározására, mérésére szolgálnak, de nem mentesítik a lakóközösséget a különbözet megfizetése alól.

A fenti rendelet kitér – de nem részletezi – azon ingatlanokra is, ahol minden felhasználási hely mellékmérővel ellátott. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott Üzletszabályzatunk részleteiben is szabályozza ennek menetét. Erről bővebben a GY.I.K - Társasházi akkreditáció menüpont alatt talál információt.

A mellékvízmérők nyilvántartásba vétele alkalmával kötött Szolgáltatási szerződés aláírásával a fogyasztók kötelezettséget vállalnak a mellékvízmérők és a főmérőn maradó fogyasztás díjának kiegyenlítésére is.

 

Meddig hiteles a vízfogyasztás mérésére felszerelt vízmérő?

A főmérő hitelessége a plombán szereplő dátumtól számított negyedik év december 31-én, míg mellékvízmérő esetén a hatodik év december 31-én jár le. Így tehát ha a plombán látható évet nem számítjuk, és még nem telt el a főmérők esetében 4, a mellékvízmérők esetében (2012.09.01-től) 8 év, a mérő hitelesítése még érvényes.

 

Ki fizeti a hitelesítési mérőcsere, illetve a hitelesítés költségeit?

A főmérők négyévente történő cseréjéről és hitelesítéséről saját költségén a szolgáltató, míg a mellékvízmérők nyolc /8/ évente történő cseréjéről, hitelesítéséről saját költségén a fogyasztó köteles gondoskodni.

 

Kérheti-e a főmérő soron kívüli felülvizsgálatát, hitelesítését a fogyasztó?

Amennyiben a vízóra mérési pontosságát illetően kétségek merülnek fel, úgy a felhasználónak – a költségek megelőlegezésével – lehetősége van a mérőberendezés rendkívüli vizsgálatát és hitelesítését kezdeményezni. A vizsgálat eredményétől függően, hibás berendezés esetén a befizetett hitelesítési vizsgálat előlegét a szolgáltató visszafizeti, míg megfelelő berendezés esetén a befizetett előleg visszafizetésére nincs mód.

 

Hol hitelesítik a vízmérőket?

A vízmérőt a Mérésügyi Törvény szerint csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) – korábban Országos Mérésügyi Hivatal – által feljogosított laboratóriumokban lehet hitelesíteni. A mérő hitelességét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) és a Vízmű részéről elhelyezett zárjegyek (plombák) igazolják. Ezek sérülésmentes megőrzéséért és védelméért a fogyasztó felelős. A plomba sérülése vagy hiánya esetén rendkívüli mérőcsere szükséges, melynek költségei – a rendellenességet megállapító ellenőrzés költségeivel együtt – a fogyasztót terhelik.

 

Mi okozhat különbséget abban az esetben, ha minden lakás, felhasználását külön mellékvízmérő méri?

Békéljünk meg a gondolattal: majdnem mindig fogunk tapasztalni valamilyen kismértékű eltérést a mellékvízmérők fogyasztásának összege és a főmérő által mutatott fogyasztás között. A különbségnek sok oka lehet, melyek jelentkezhetnek külön-külön, de együttesen is. A különbség minimálisra szorítása érdekében a lakóközösségnek is érdeke, hogy feltárja és megszüntesse az eltérést okozó hibákat, ehhez szeretnénk segítséget nyújtani az alábbiakban.

Méretlen csatlakozás Előfordulhat, hogy a mellékvízmérők nem mérik az összes vízvételi hely fogyasztását a főmérő utáni belső hálózaton. Ilyen csatlakozás lehet pl. egy autómosásra vagy locsolásra használt kerti csap, melynek fogyasztását egyetlen mellékvízmérő sem méri, a főmérőn azonban jelentkezik az elfogyasztott vízmennyiség.

A belső hálózat hibája Jelentős különbözetet okozhat a főmérő utáni,` de még a mellékvízmérőket megelőző csővezetéken kialakult szivárgás vagy csőtörés. (A csőtörések 90%-a nem jelenik meg a felszínen!) Az itt elszivárgott vízmennyiség a főmérő számlájában jelentkezni fog. Egy 1 mm-es repedés esetén akár 2 m3 víz is elfolydogálhat egy hónap alatt! A belső vízhálózat a fogyasztó tulajdonát képezi, ezért a hálózat karbantartása és javítása a lakóközösség hatáskörébe tartozik.

A mellékvízmérő hibája Előfordulhat, hogy egy mellékvízmérő meghibásodik, így a főmérőn átfolyó víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékvízmérők összesítésében. A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működéséről és javításáról is neki kell gondoskodnia.

Manipuláció –Sajnos néha megtörténik, hogy a lakóközösség valamely tagja befolyásolni próbálja a mérés eredményét. Ezzel nem a szolgáltatót károsítja meg, hanem a lakótársak mindegyikének kárt okoz. Az általa elfogyasztott, de mellékvízmérője által nem mért vízmennyiséget ugyanis a főmérő méri, és ez elszámoláskor különbözetként mutatkozik, melyet a közösség többi tagja kénytelen megfizetni.

Pontatlan adatszolgáltatás Nem ritka, hogy a mellékvízmérők leolvasásakor pontatlan vagy téves adatot írnak ki ajtajukra a lakók. Ez – akárcsak a vízmérők nem azonos időpontban történő leolvasása – hatással lehet az adott elszámolási időszakban a főmérő és a mellékvízmérők által mért értékek között keletkező különbségre.

Eltérő indulási érzékenység és pontosság A főmérő a kis mennyiségű vízfelhasználás esetén érzékenyebben reagál, vagyis hamarabb kezd mérni, mint a lakásokban elhelyezett mellékvízmérők. Egy csöpögő vízcsap, szivárgó WC-tartály esetén ez az eltérés az épületen belül jelentős lehet. Másrészt az épület teljes vízfelhasználását mérő főmérő nagyobb pontossági osztályba tartozik, mint a költségmegosztó szerepet betöltő mellékvízmérők. A sok kis mérő a kis fogyasztást pontatlanabbul méri meg, mint az egy mérő az összeadódott nagyobb fogyasztást.

Szerelési szabványtól való eltérés A mellékvízmérők mérési pontosságát befolyásolhatja, hogy nem lehet mindig betartani a vízmérő előtt lévő egyenes szakasz szabványos hosszát. A szerelést követően az épületen belül megváltoznak az áramlási viszonyok. Ha a vízszintestől 15°-nál nagyobb az eltérés, a mérő egy pontossági fokozattal csökken (pl.. C osztályúból B osztály pontosságú lesz).